Fontos, hogy az emberek csak a lehető legrövidebb ideig tartózkodjanak a boltokban, áruházakban is.

A magyar családok biztonságos ünnepi készülődését szolgálja az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elrendelt, szilveszterig tartó országos vizsgálatsorozat, amelyben a járványhelyzetre tekintettel a kiszolgálás minőségét és a kiszolgálási időről szóló tájékoztatást is ellenőrzi az üzletekben a fogyasztóvédelmi hatóság – közölte az ITM december 8-án.

Bár a magyar vásárlók többsége tudatosnak vallja magát, csak egy szűk többség tölti ezt meg tartalommal a való életben. Pedig egy kis odafigyeléssel nemcsak a környezetet, de saját pénztárcájukat is kímélhetnék.

Vonzó, de a gyakorlatban drágább, vagy több időt vesz igénybe a tudatos vásárlói magatartás – ez derül ki az OTP Agrár megbízásából készített reprezentatív kutatásból. A magyarok többsége törekszik ugyan arra, hogy megfeleljen azoknak a kritériumoknak, amely alapján egy vásárlót tudatosnak lehet nevezni, azok száma, akikre valóban illik ez a jelző, alacsony.

Keszthelyi Nikoletta hozzátette, hogy a fogyasztóvédelemi hatósághoz érkező panaszok 40 százaléka jótállással, szavatossággal kapcsolatos.

A januártól módosuló jótállás szabályait ismertetve elmondta, hogy a termék árához igazodó, sávos jótállási időtartamokat vezetnek be: a 100 ezer forint alatti termékek kötelező jótállása egy év marad, 100-250 ezer forint között két év, a 250 ezer forint felettieké három év lesz.

 Már indult fogyasztóvédelmi eljárás a novemberi ellenőrzések alapján a webáruházak megtévesztő hirdetései miatt, emellett az árképzésnél is előfordultak hiányosságok – mondta a Magyar Nemzetnek Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára az elmúlt hétvégén lezajlott black friday akciós kampány tapasztalatairól.

A napilap cikke szerint a black friday az iparági becslések szerint idén minden korábbinál forgalmasabb volt, a felmérések pedig előzetesen több mint 1,2 millió magyar internetező köréből várták az aktivitást.

 Az MNB szerint jó irányba halad a biztosítási piacon a fogyasztóvédelem, de még mindig vannak érdekkonfliktusok, amikor az ügynöknek nem a legjobb terméket éri meg eladni az ügyfél számára, hanem azt, amelyik több jutalékot hoz a számára, vagy a tulajdonosi körbe tartozó biztosító szolgáltatása.

Számos változás történt a biztosítási piacon az elmúlt hat évben, de a szektor így is fejlődött, és átlépte a díjbevétele az 1000 milliárd forintos lélektani határt - mondta Bense Richárd, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) konferenciáján.

 Új vezető került az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság élére Romániában. A frissen kinevezett igazgató pedig minden eddiginél szigorúbb öltözködési szabályokat írt elő a dolgozóknak – tudta meg a Foter.ro.

A női alkalmazottak ezután hordhatnak ugyan egyberuhát, de a szűk szabás, valamint a túl erőteljes mintázat, sőt még a cipzér is tilos. Viselhetnek emellett még kosztümöt is, nadrággal vagy szoknyával. Utóbbinak minimum közvetlenül a térd feletti vonalig le kell érnie.

 Te is észrevetted már, hogy egy csomó helyen a közepes és a nagy méretű ételek között aligha van árkülönbség? A nagyot választod? Pedig a kisebbel jobban járnál.

Ha jártál már valamelyik ismert kávézóban vagy akár csak a McDonald's-ban, biztosan te is észrevetted, hogy a különböző, középső és nagy méretű italok és ételek ára között nincsen nagy különbség. Az ember ilyenkor automatikusan arra gondol, érdemes megvenni a nagyobb kiszerelést, hiszen így az olcsóbbnak tűnik. 

A valóság azonban az, hogy az agyunkat alaposan félrevezetik ezek az ajánlatok – világít rá cikkében a Pénzcentrum.hu.

A szaktárca tájékoztatása szerint akkreditált vegyipari laboratóriuma 15 tusfürdőt, 15 hajbalzsamot és 12 szőrtelenítő krémet ellenőrzött.

Ismertették, hogy a kozmetikai termékeknél fontos szempont a mikrobiológiai tisztaság, a tusfürdők és a hajbalzsamok esetében a tisztító hatást és a habzóképességet értékelték.

A Manna Európa hat országában, 7900 fő megkérdezésével készített felmérést arról, hogy mennyire tudatosan vásárolnak kozmetikumot az emberek.