Az MNB szerint jó irányba halad a biztosítási piacon a fogyasztóvédelem, de még mindig vannak érdekkonfliktusok, amikor az ügynöknek nem a legjobb terméket éri meg eladni az ügyfél számára, hanem azt, amelyik több jutalékot hoz a számára, vagy a tulajdonosi körbe tartozó biztosító szolgáltatása.

Számos változás történt a biztosítási piacon az elmúlt hat évben, de a szektor így is fejlődött, és átlépte a díjbevétele az 1000 milliárd forintos lélektani határt - mondta Bense Richárd, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) konferenciáján. A jövő is izgalmasnak ígérkezik, októberben indul a következő hatéves ciklus egyebek között olyan programokkal, mint a minősített fogyasztóbarát lakásbiztosítások megjelenése.

Kevesebb piaci szereplő

2013 és 2019 között csökkent a piaci szereplők száma, de a szerződések száma és a díjbevétel nőtt - hangsúlyozta az MNB főosztályvezetője. Sok előrelépés volt az elmúlt években, a célok között volt a biztosításközvetítési piac árazásának átláthatóbbá tétele. 2018-ban 451 alkusz és 44 többes ügynök volt a piacon, ez körülbelül ugyanannyi, mint 2017-ben. A jutalékbevétel eközben nőtt a piacon főleg a nem életbiztosítási termékeknek köszönhetően.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) húzták a piacot, de nagy potenciál van a jövőben a casco-piacban is, és a lakásbiztosításokban is. Nagyon kevés új lakásbiztosítást kötnek, kevesen váltanak biztosítót, pedig lenne lehetőség arra, hogy a kliensek jobb szolgáltatást nyújtó biztosítást válasszanak. Az idén például mindössze 54 ezer lakásbiztosítást kötöttek, miközben 3 milliónál is több szerződés van a piacon.

Drámai csökkenés

2008-ban még 41,7 ezer ember dolgozott a biztosításközvetítői piacon, mára a számuk 27 ezerre csökkent. A piacon maradt közvetítők viszont egyre hatékonyabban dolgoznak, a jutalékbevétel ugyanis folyamatosan emelkedik. Öt év alatt a közvetített nem életbiztosítási szerződések díja több mint a duplájára nőtt, az életbiztosításoké viszont az öt évvel ezelőtti szinten áll.

Az életágon a közvetítői piac tovább koncentrálódott, a nem élet ágon viszont továbbra is alacsony a közvetítői koncentráció. Az életbiztosításokat nagyrészt függő ügynökök adják el, az alkuszok részesedése mindössze 7,6 százalékos. A nem életágon viszont az alkuszok adják el a biztosítások 45 százalékát.

Etikus értékesítés

Az ügyfélbizalom és a hosszútávú fejlődés egyik garanciája az etikus értékesítés - mondta Bense. A közvetítők felelőssége nagy, hiszen emberek, családok sorsa múlhat azon, ha nem megfelelő terméket adnak el. Az etikus értékesítés alapvető ismérve, hogy az ügyfél érdekében kell eljárnia a közvetítőnek.

A piacon most nagyon komplex, nehezen érhető termékek vannak, az ügyfelek pénzügyi ismeretei viszont korlátosak. Ezt nem szabad kihasználniuk a piaci szereplőknek - mondta az MNB szakértője. Ha a termék nagyon bonyolult, nehezen érthető, azt a közvetítő jelezze a biztosítónak, hogy termékek érthetővé, átláthatóvá váljanak az ügyfelek számára.

Tipikus hiba, amikor kiüresített terméket ad el a közvetítő. Van egy olcsó a termék, amelynél túl alacsony a biztosítási össze, káreseménynél pedig csalódottá válik az ügyfél, mivel keveset fizet a biztosító. Ilyen termékek lehetnek például a minicascók. A másik hiba a túlbiztosítás, amikor az ügyfél sokat fizet, és csak a káreseménynél derül ki, hogy a biztosító csupán a biztosítási összeg töredékét fizetheti ki.

Az MNB lépett

A jegybank több intézkedést is bevezetett, hogy etikusabbá tegye a biztosításokat. Az egyik ezek közül a teljes költségmutató (TKM), a másik az etikus életbiztosítási koncepció. A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás bevezetése is ezek közé az intézkedések közé tartozik. Számos uniós irányelv is van a biztosítási értékesítésről, emellett a biztosítási törvényt is módosították ennek érdekében.

Előfordulhat, hogy több termék is versenyez egymással, de nem fordulhat elő, hogy egy értékesítő csak azért ajánljon az ügyfélnek valamit, mert azért több jutalékot kap, mindig az ügyfél érdekét kell nézni. Az ilyen összeférhetetlenségi helyzeteket fel kell tárni és kezelni kell - mondta Bense Richárd. Jellemző érdekkonfliktust okozhat még az is, ha egy alkuszcég tulajdonosi kapcsolatban áll egy biztosítóval. Szintén ilyen helyzet a termékkapcsolás, amikor azért éri meg a kevésbé jó terméket értékesíteni a fogyasztónak, mert azzal együtt más biztosítást is el tudnak adni.

Az MNB szerint problémás az is, ha nincs fenntartási jutalék, ez agresszív értékesítésre késztetheti a közvetítőket, a biztosítók által fizetett kiemelt jutalékokkal és az inszentív utakkal, jutalmakkal, mennyiségi értékesítéshez kapcsolódó ösztönzőkkel is lehetnek gondok. Aggályos, hogy ilyen helyzetben az ügyfelek nem a legjobb biztosításokhoz jutnak hozzá.

Forrás:https://www.napi.hu