Nem beszélhetünk hatékony fogyasztóvédelemről akkor, amikor a fogyasztók továbbra is azt érzik, hogy ki vannak szolgáltatva az egyes vállalkozásoknak, amikor nem értik a szerződési feltételeket, vagy amikor jogvitájuk során alig remélhetnek védelmet - állítják fogyasztóvédők. Át kellene gondolni többek között az autópálya- és parkolási díjak, a fogyasztói csoportok, a koncertszervezők működését szabályozó intézkedéseket is. A legtöbb gond mindig a cipőkkel van, de egyre több a baj az ablakcserés cégekkel is .

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) és a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) közös sajtótájékoztatón foglalta össze a leggyakrabban előforduló fogyasztóvédelmi panaszokat és a fogyasztók érdekvédelmének javításával kapcsolatos legfontosabb teendőket.

Dr. Eitmann Norbert, a KÖFE elnöke elmondta: a fogyasztóvédők üdvözlik, hogy létrejött és működik a Parlament állandó Fogyasztóvédelmi bizottsága, és minden olyan kezdeményezést támogat a két társadalmi szervezet, mely a fogyasztók érdekeit és védelmét tartja szem előtt.

Azonban – mint azt a fogyasztói panaszok is mutatják – a fogyasztók még mindig nem érzik magukat biztonságban, és még továbbra is saját bőrükön érzik azt az egyensúlytalanságot és teljes kiszolgáltatottságot, mely a fogyasztói és a vállalkozói oldal között fennáll fogyasztói érdeksérelem esetén. Ezen pedig elsősorban – de nem kizárólagosan – a jogszabályok olyan mértékű és minőségű módosítására van szükség, amely egyelőre nem történt meg.

Eitmann Norbert szerint a problémák gyakran a jogszabályok pontatlanságából adódnak. Példaként megemlítette: a kereskedőknek a törvény szerint "törekedniük kell" arra, hogy 15 napon belül javítsák vagy cseréljék a hibás terméket - a törekvés azonban nem egy egzakt fogalom, és nem mindig elég ahhoz, hogy a vásárló valóban időben hozájusson a megjavított vagy kicserélt áruhoz. A fogyasztóvédők egyik jogszabálymódosítási javaslata ezért arra vonatkozik, hogy a 15 napos határidő helyett egy valamivel hosszabb, de kötelező érvényű határidőt szabjanak meg. Több hasonlóan képlékeny fogalom is előfordul a szabályozásban: a "jelentős kényelmetlenségeket", "ésszerű határidőket" többnyire másképp értelmezik a fogyasztók és a vállalkozások.

Eitmann Norbert elmondta: az általános szerződési feltételeket a legtöbben végig sem olvassák, de akik elolvassák, azok sem mindig értik pontosan, mit is írnak alá. Ezek az ÁSZF-ek viszont kiválóan védik a vállalkozások érdekeit a fogyasztókkal szemben. A szakember szerint fontos lenne oly módon szabályozni a feltételek fogyasztók tudomására hozását, hogy valóban a lehető legtöbb információ birtokában hozhassák meg a vásárlási döntéseiket.

A KÖFE elnöke az autópályahasználati díjak, parkolási díjak és büntetések vonatkozásában is sürgette a jogszabályok módosítását, mivel a törvény nem ad lehetőséget a méltányosságra. Példaként megemlítette: ha egy mozgássérült az igazolványát nem jól láthatóan helyezte el az autóban, amikor mozgássérültek számára fenntartott helyen parkolt, köteles kifizetni a büntetést, hiába igazolja utólag minden kétséget kizáróan, hogy jogosan használta a parkolót. Ehhez hasonlóan büntetést kell fizetnie annak is, aki tévedésből hajt fel az autópályára előre váltott matrica nélkül.

Dr. Horváth György, a FOE elnöke a legnagyobb problémák között elsőként a fogyasztói csoportok működését említette. Ezek a szervezetek ugyanis gyakran a nehéz, kiszolgáltatott helyzetben lévőknek ígérnek gyors anyagi segítséget anélkül, hogy erre bármiféle garanciát tudnának vállalni. A szerződéstől elállás ráadásul többnyire rendkívül nehéz és drága folyamat. Dr. Horváth György felhívta a figyelmet: bár a fogyasztói egyesületek szorosan a pénzhez kötődnek, hitelfolyósításról, részletfizetésről, áruhitelről szólnak, a törvény értelmében mégsem a PSZÁF az illetékes az ügyükben.

Dr. Horváth György néhány közelmúltbeli eset kapcsán a fesztiválokkal és koncertekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák kezelésének szükségességét is kiemelte. Meglátása szerint jelenleg semmiféle garancia nincs arra, hogy az előre befizetett pénzt a szervezők valóban a szervezési feladatokra költik el, és a vásárlók pedig vagy a kifizetett szolgáltatásban, vagy annak visszakapott ellenértékében részesülnek. Mintapéldaként az utazási irodákat említette, amelyeknek a koncertszervezőkkel ellentétben a szabályok szerint kellő fedezettel, biztosításokkal kell rendelkezniük a működéshez.

A FOE elnöke szerint az problémás ügyek között egyre nagyobb számban találhatóak a nyílászárók cseréjével kapcsolatos ügyletek: a gombamód szaporodó és eltűnő cégekre rendkívül sok a panasz, gyakoriak a visszaélések. Az egyébként rendkívül hosszú távra - sok pénzért - vásárolt ajtókat, ablakokat beszerelő cégek gyakran felszívódnak vagy más néven folytatják működésüket, megszabadulva ezzel a garanciális vagy szavatossági kötelezettségek terhétől.

Új törvényi szabályozást igényelne a fogyasztóvédők szerint a társasházak ügye is: mivel a közműcégekkel rendszerint nem a lakók, hanem a társasházak vannak szerződésben, probléma esetén a lakók nem fordulhatnak békéltető testülethez, hiába ők a szolgáltatás tényleges igénybevevői.

A sajtótájékoztatón elhangzott: az esetek legnagyobb töbségében a vásárlók a cipők miatt fordulnak a fogyasztóvédőkhöz vagy a békéltető testületekhez. A cipő "örökzöld" problémaforrás: a vevők sokszor érzik úgy, hogy a lábbelik rendeltetésszerű használat mellett hagyták őket idő előtt cserben, az üzletek szakértői viszont gyakran ellentétes megállapításra jutnak az ügyben.

Nem feltétlenül védi a fogyasztókat az a rendelkezés, melynek értelmében 2011. január 1-jétől az első esetben előforduló jogsértés esetén fogyasztóvédelmi bírság kiszabása helyett csupán figyelmeztetést alkalmazhat a fogyasztóvédelmi hatóság a vállalkozásokkal szemben - hívták fel a figyelmet a szakemberek. Ez megteremti ugyanis annak lehetőségét, hogy arra apelláljanak egyes vállalkozások, hogy az első figyelmeztetésig ne a hatályos jogszabályoknak megfelelően járjanak el, hiszen a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását mindenképpen megússzák.

A fogyasztóvédők javaslataikkal rendre megkeresik az illetékes minisztériumokat. Többnyire azt a választ kapják, hogy a módosítások előkészítése folyamatban van - mondta el Eitmann Norbert. Az őszi törvényhozási ciklusban ugyanis több fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabály átalakítására készül a kormány. Mindazonáltal mindkét szakember kiemelte: dícséretes, hogy a jogalkotók is keresik a kapcsolatot a civilekkel, kikérik a szakmai szervezetek véleményét a teendőkkel kapcsolatban, ezért van remény arra, hogy valóban a fogyasztók érdekei felé mozdulhat el a szabályozás.

Emellett a szakemberek azt is kiemelték:  a törvényi szabályozás mellett rendkívül fontos, hogy a fogyasztói tudatosság emelését már a fiatalok körében kell elkezdeni, hiszen ők a jövő fogyasztói, azok, akik már fiatalon is számtalanszor találkoznak a fogyasztóvédelmi esetekkel. Így már az általános és középiskolákban be kell mutatni, hogyan tudják megelőzni a fiatal fogyasztók a fogyasztói problémákat, illetve jogsértés esetén milyen módon tudják jogaikat érvényesíteni - hangzott el a sajtótájékoztatón.

http://www.privatbankar.hu/cikk/vasarlas/eleg_konnyu_minket_atverni_38542