Élelmiszerek vásárlásánál előfordul, hogy pórul jár a vásárló. A trükközésnek több módjára is fényt derített a fogyasztóvédelem, de van, amikor figyelmetlenségből adódik a baj.

Nem hitelesített mérlegek, a csomagolóanyagot is hozzászámolják a termékhez, kartonpapír a mérleg alatt, és egyéb trükkök az elhelyezésnél. Ez csak néhány szabálytalanság, amellyel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai találkoztak, mikor az üzletekben a többletszámolást vizsgálták. Az adatok szerint minden ötödik próbavásárlásnál többet mutatott a mérleg, vagyis például több felvágottat fizettettek ki, mint amennyit vásároltunk. Szűkebb hazánkban a húsvéti ünnepeket megelőző hetekben 35 egységben végeztek árellenőrzést, ezek 26 százalékában találtak kifogásolni való. Dr. Bures Gabriella főosztályvezető (megyei kormányhivatal műszaki engedélyezési és fogyasztóvédelmi főosztály) jellemző hiányosság, hogy nem tüntetették fel az árat vagy éppen az kötelezően előírt egységár hiányzott.

A vizsgálat tapasztalatai szerint leggyakrabban az élelmiszer-áruházláncokban, és a kisebb élelmiszerüzleteknél fordult elő, hogy többet mutatott a mérleg. Az élelmiszer-áruházláncoknál minden ötödikl, a kisebb élelmiszerüzleteknél minden negyedik próbavásárlásnál állapítottak meg többletszámolást az ellenőrök. A tapasztalatok szerint egy vásárlásnál átlagosan kétszáz forinttal kellett többet fizetni a szabálytalan mérés miatt. A vevők azonban más okból is úgy érezhetik, hogy csorbulnak jogaik. Mit mondanak a vevők? A hús- és hentesáruboltokban a legtöbben azt nehezményezték, hogy a csomagolópapírt is beleszámolják a súlyba. Néhány helyen ugyan, de már előfordul, hogy a mérleg –0,2 grammról indul, így a ráhelyezett papírral szabályosan, nulláról mér a műszer. Az egyik, nevének elhallgatását kérő kis élelmiszerbolt üzemeltetője azt mondja, 20 éve dolgozik ugyanazon a helyen, de nem kockáztat: a csomagolópapírra mindig rászámol egy-két dekát, a dobozos terméknél előre leméri a doboz, és annak súlyát levonja a termék súlyából.

Sok vevő kifogásolja, hogy a szalámi végét, a sonka madzagját, a fogyasztásra nem alkalmas részeket nem távolítják el az üzletekben az eladók. Akadnak vevők, akik a zöldségesnél a káposztatorzsát legszívesebben kidobatnák még a fizetés előtt: a boltosok azonban úgy vélik: amikor az árut szállításkor átvették, ők is kifizették. Ha kell, a vevő kérésére eltávolítják a nemkívánatos részt, de kifizetni ki kell, mert különben a boltosnak lenne veszteség. Ezért is nem árulják a salátát levelenként, pedig van, aki így kéri: de akkor a maradék lenne eladhatatlan. Ez pedig a boltosnak sem érdeke.

Sok esetben nagy éberség kell, hogy a vásárló észrevegye, a meghirdetett akció már egy darab termékre is igaz, vagy több azonos termék vásárlása esetén él-e a kedvezmény – mondja az egyik vásárló. Az áruházak azzal érvelnek, hogy elé kell olvasni a kiírást, még ha apró betűs is. Az akcióknál még nagyobb átverésnek számít, ha a 319 forintos áru például akciósan „csak” 359 forintba kerül. Egy nagyáruházban rendszeresen vásárló hölgy azt tapasztalta, hogy például a 199 forintra leszállított termék hamar elfogyott, ám helyére ugyanolyan, de 400 forintos áru került, de az akciós cédulát nem távolították el. A pénztárnál már ki veszi észre a túlfizetést?

Forrás:http://www.kemma.hu