A fizetési meghagyásról részletes szabályokat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény tartalmaz. A fizetési meghagyás fő funkciója, hogy vélt vagy valós követeléseinket a polgári peres útnál gyorsabban és egyszerűbben érvényesíthetjük. Így érvényesíthetőek a bírósági útra tartozó, olyan lejárt követelések, amelyek pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányulnak. Kizárólag ezen az úton érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a 200.000 forintot nem haladja meg. A fizetési meghagyás kibocsátásának egyik akadálya lehet, hogy a kötelezett lakhelye ismeretlen. Ebben az esetben nincs mód fizetési meghagyás kibocsátására, ugyanis annak egyik lényegi feltétele, hogy a kötelezettnek legyen ismert lakhelye, ugyanis csak így lehet megállapítani, hogy melyik az illetékes, az ügyben eljárásra jogosult bíróság.
A fizetési meghagyást az erre a célra rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell a követelésünk alapjául szolgáló bizonyítékokat is. A nyomtatvány mindkét oldalán fel kell tüntetni kézzel vagy géppel a kötelezett és a jogosult nevét, lakcímét, a lejárt követelés jogcímét és pontos összegét, valamint azt, hogy mikortól kéri a jogosult a lejárt követelés után járó kamat megfizetését, amely után a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A nyomtatvány kitöltéséhez a bíróságok pl. bírósági titkárok útján segítséget nyújtanak számunkra.
Ingó dolog kiadására irányuló követelés esetében pénzösszeget csak akkor kell a nyomtatványon feltüntetni, ha a megjelölt dolog helyett a jogosult akár pénzt is hajlandó elfogadni. A fizetési meghagyást a jogosult mellett két tanúnak is alá kell írni, akik a jogosult aláírásának valódiságát igazolják. Ezen kívül értelemszerűen dátummal is el kell látni. A fizetési meghagyás nyomtatványt eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél van az ügyben. Az eljárás illetékköteles, melynek mértéke a perértéknek, vagyis a követelt összegnek, illetve az ingóság értékének - 3%-a. Ha jövedelmi és vagyoni viszonyunk indokolja, akkor egy másik, úgy nevezett költségmentességi nyomtatványon személyes költségmentességet, illetve illeték-feljegyzési jogot igényelhetünk.
Ha a fizetési meghagyás az alaki követelményeknek megfelel, a bíróság kibocsátja azt. Az, hogy kapunk egy fizetési meghagyást, még önmagában nem olyan, mint egy bírósági kereset, és nem kell tartani a jogkövetkezményeitől, annak ellenére, hogy egyes gazdasági társaságok és szervek előszeretettel fenyegetőznek ezzel. Ha valaki velünk szemben alkalmazza ezt a jogintézményt, akkor, mielőtt kétségbe esnénk, a következőket tehetjük:

1. Ha a kézhezvételt követő 15 napon belül nem támadjuk meg a fizetési meghagyást, vagy elkésve reagálunk rá, abban az esetben a bíróság azt jogerősíti és egy polgári pert befejező ítéletnek felel meg jogilag.

2. A fizetési meghagyás ellen a kötelezett egyébként a kézhezvételtől számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetén három nap - alatt írásban ellentmondással élhet a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál. Az ellentmondás a kötelezettnek az a nyilatkozata, amely szerint a fizetési meghagyásban foglaltaknak nem kíván eleget tenni, azt részben vagy egészben magára nézve nem ismeri el kötelezőnek. A határidőben benyújtott ellentmondásnak, mint a kötelezett részéről igénybe vethető jogorvoslatnak a legfontosabb jogkövetkezménye az, hogy - a jogerőre emelkedést megakadályozva - a fizetési meghagyásos eljárást polgári peres eljárássá alakítja át.
Ha a kötelezett az ellentmondásában okirati bizonyítékkal valószínűvé teszi, hogy az érvényesíteni kívánt követelést a fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően már teljesítette, a bíróság az okirati bizonyíték másolatának csatolásával felhívja a jogosultat, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, tehát a kötelezett rendezte a tartozását, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, akkor a bíróság az eljárást megszünteti, ellenkező esetben a kötelezett ellentmondását keresetlevélként fogja érkeztetni és tárgyalást tűz ki.
A határidőben előterjesztett ellenmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A bíróság felhívja a jogosultat, hogy az illetéket nyolc napon belül a peres eljárás illetéknek összegére egészítse ki, ennek elmulasztása esetében a pert megszünteti. Az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra a bíróság a polgári peres első fokú eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket alkalmazza.
A fentiekben betekintést nyerhettünk abba, hogy mi a teendő akkor, ha fizetési meghagyást kapunk, illetve mit kell tennünk, ha ezen jogintézménnyel kívánjuk érvényesíteni követelésünket valakivel szemben. A meghagyásos űrlapon egyébként fel vannak tüntetve az eljárással kapcsolatos alapvető tudnivalók, érdemes abból és a fenti leírásból tájékozódni és megtenni az általunk helyesnek tartott jogi lépéseket az adott üggyel kapcsolatban.

Jogszabályi háttér: 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról